~ 14. rész

Hát ez a rész nagyon rövidre sikeredett. Ne aggódjatok, többi hosszabb lesz.
Ha van kedvetek ugorjatok ide és nézzétek meg képeket, amiket barátnőm meg én készítünk. :)
http://shemakes-mewanna.tumblr.com/
6 KOMMENT ÉS KÖVETKEZŐ!! 

Egy hete, hogy Harryvel együtt vagyunk.  Louis teljesen elhidegült tőlem. Ha ott vagyok náluk rám se néz. Vagy ha igen, csak undorral. Egyszer még veszekedtünk is. Azóta nem nagyon beszültünk. Úgy hogy legtöbbször a saját lakásunkban vagyunk. Épp filmet néztünk, mikor megcsörrent a telefonom. Kibújtam Harry öleléséből és felvettem.
- Szia apa! – szóltam bele vidáman.
- Szia kicsim. Holnap nem jössz át egy családi vacsorára?
- Persze szívesen.
- Ha lehet egyedül gyere, jó?
- Persze, oké. De minden rendben apu?
- Persze, semmi baj. Csak bejelentésünk van. – hallottam, hogy mosolyog.
- Rendben, akkor holnap. Szia. Szeretlek – azzal letettem.
Vissza mentem Harryhez, aki kérdően nézett rám.
- Holnap családi vacsorára megyek. – húztam fel a vállam. Majd ott folytattuk, ahol abba hagytuk. A film végére Harry ölelésében el is aludtam. Reggel egyedül ébredtem, mert dedikálásra kellett mennie.

Családi vacsorára egy fekete csőnadrágot, egy fehér zöld csíkos pulcsit és egy barna csizmát vettem fel. Kiegészítőként egy arany levél mintájú karkötőt. Feldobtam gyors egy kicsi alapozót meg szempilla spirált, hajamat felkötöttem egy copfba. Majd busszal elmentem apuék házához. Harrynek megígértem, hogy miután végzek a vacsorával, fel hívom és elmegyünk sétálni. Nagyon boldog vagyok vele. Csöngettem, Bertha kinyitotta nekem az ajtót. Mikor bementem a házba, apa és Katie csókolóztak. Fura volt, aput mással látni, de örültem, hogy talált valakit, akit szerethet. Mikor észrevettek gyorsan elhajoltak egymástól és eléggé zavarban voltak. Én legyintettem majd megöleltem őket. Leültünk az asztalhoz. Szép csöndben elfogyasztottuk az első fogást. De a második fogásnál nem bírtam már muszáj volt rákérdeznem.
- Mit szeretetnétek bejelenteni ? – mindketten abba hagyták az evés és rám szegezték a tekintetüket.
- Alex.. kis testvéred lesz. – jelentette ki apa, szerintem azt várták hogy dührohamot kapok. De hogy őszinte legyek én is. Csak ültem ott, nem szóltam semmit.
- Ez most komoly? – bólintottak. – Ez nagyon jó hír. Gratulálok. – látszólag nagyon megkönnyebbültek.
Ezután sokkal jobban fel voltak lazulva. Már jókat nevettünk az asztalnál. Bertha kihozta a desszertet. Valami isteni csoki tortát. 2 szeletet ettem, apuék csodálkoztak, hogy ekkora étvággyal hogy maradhattam ilyen vékony. Miután a desszertet is elpusztítottuk apu eldöntötte nézzük meg a kiskori képeimet. A születésem napjától, az óvodai farsangon beöltözött képeken át egészen a válásig temérdek kép készült rólam. Még Louis-sal is van közös képem. Egyet elkértem aputól, hogy majd kiteszem otthon.
- Csinálok kávét. – mondta apu és kiment a konyhába.
- És már tudod milyen nemű a baba? – tettem fel a kérdést Katienek.
- Kisfiú. – mosolygott. Felcsillant a szeme.
- És neveken már gondolkodtatok?
- Arra gondoltunk, hogy … - hangos puffanás hallottunk a konyha felöl. Kérdően néztünk egymásra. Majd a konyhába siettünk. Apa a hideg konyha padlón feküdt. Eszméletlenül.

a családi vacsorára vett ruha :